Az
1973-ban Zalaegerszegre került népművész már kislány
korában megismerkedett a hímzéssel, hiszen édesanyja
annak kiváló ismerője volt. A Szakszervezeti
Székházban működő szakkörrel azonnal kapcsolatba
került, majd 1977-től ő maga is szakkörvezetőként
működött. Keszei Sándorné a Népművészet Mestere,
megyei szakbizottság-vezető javaslatára képezte
magát – őt máig példaképének tekinti - C kategóriás
működési engedélyt szerzett 1980-ban. Rendszeresen
részt vett az országos továbbképzéseken. Saját
tervezésű hímzéseit folyamatosan zsűriztette, és
1993-ban megkapta a Népi iparművész címet. Önálló
gyűjtő-, kutatómunkát végzett Zobor-vidéken és az
itt felgyűjtött hímzések újfajta alkalmazásával
annak továbbélését segítette elő a mai
lakástextileken. Dr. Kerecsényi Edit etnográfus
felkérésére részt vett a hetési női – és
férfi-viselet kutatásában, feldolgozásában. Ezen
kutatási eredményekről - a Zala Megyei Népművészeti
Egyesület által - megjelentetett két kiadvány
elkészítésében jelentős szerepet vállalt. A két
könyvet követte az a mintagyűjtemény, melyet
párjával, Konrád Lajossal együtt hoztak létre
2002-ben a Honvéd Kaszinó Kulturális Egyesület
kiadásában, ez tartalmazza a fentebb említett két
kiadvány műhelyrajzait. Mindezek közben a
zalaegerszegi és zalaistvándi szakkörön kívül
Szlovéniában is 3 szakkört vezetett. Rendszeresen
részt vesz a megyei, regionális és országos
kiállításokon, pályázatokon, ahol a szakkörökben
elkészült darabokkal is szép sikereket értek el.
Több elismerést szerzett tevékenységével, így
2003-ban Hagyományőrző díjat, 2006-ban
Zalaegerszegért díjat kapott.
