|
Szakmai
önéletrajz
A szlovéniai Radamoson született és él most is. Már
gyermekkorában meg kellett tanulnia a csuhéfonást,
mert családja mellékfoglalkozásként készítette a
csuhétáskákat, szatyrokat. A hímzés alapjait is
édesanyjától tanulta, de már felnőttként. 1998 óta a
Harangvirág Művelődési Egyesület tagjaként a hímző
szakkörben sajátította el a különböző magyar
tájegységek hímzéseit. A szakkörvezető Kocsisné
Koszorús Anikó Népi iparművész jóvoltából ismerhette
meg a népművészet e területét. Hímzéseinek többsége
is zsűrizett, hazai, magyarországi és nemzetközi
kiállításokon is szerepelt már. Részt vett a hímző
továbbképzéseken, hogy minél jobban elsajátíthassa
ezt a szakterületét is a népművészetnek. A
csuhéfonásba viszont beleszületett, és folyamatosan
végezte a csuhéfeldolgozást, mert azon a vidéken a
mezőgazdaságból élőknek ez volt a kiegészítő
jövedelme. 1999-től a Munkaszolgáltató Központ
munkanélkülieknek szervezett csuhéfonó
továbbképzésén aztán hasznosítani tudta tudását, és
elkezdett oktatni. A határ menti kapcsolatokban
lehetősége nyílt Zalaegerszegen a csuhétáskák,
szatyrok, kiegészítők rendszeresen zsűriztetésére,
melyet visszajelzésnek tartott arról, hogy jó úton
halad-e a tárgykészítésben és e tárgykultúra
megújításában. 2011-ben nyerte el a Népi iparművész
címet. Rendszeresen részt vesz a szervezett
munkabemutatókon és tanítja a csuhéfonást
Szlovéniában és Magyarországon egyaránt. Tagja a
Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek, és a radamosi
Harangvirág Művelődési Egyesület elnökeként
tevékenykedik. Évek óta részt vesz a zalaegerszegi
Kézművesek Háza határon túli pedagógusok és
népművészek részére szervezett táborában, ahol
különböző kézműves tevékenységeket sajátított el az
évek során. A Mesterségek Ünnepének is rendszeres
résztvevője.
|
 |
Vállalásai:
- egyéni, vagy csoportos kiállítás
- egyéni, vagy csoportos munkabemutató
- vásározás
- játszóház vezetés
- szakkör vezetés
|